Építsünk, vagy felújítsunk?


Arold Péter

Sokáig vitatkoztak arról, mi a jobb környezetvédelmi szempontból, a régi, energiafaló épületek felújítása, vagy inkább ezek lebontása, hogy a helyükön olyan korszerű ház vagy iroda legyen, amelynek energiahatékonyságát gyakran nem lehet elérni az utólagos szigeteléssel és hasonló módszerekkel-irja a G7 portál.

Úgy látszik eldőlni látszik a kérdés, ugyanis egy új építésű háznál figyelembe kell venni az építési anyagok legyártásával keletkezett így  az üvegház hatást fokozó tevékenységeket is.  Jobbnak látják, egy meglévő épület felújítását, hiszen az már áll.

 

 

Budapest ablakcsere szezonja javában tart.

Ár-érték arányban a műanyag nyílászárók a fa és az alumínium nyílászárókkal szemben jelentősen kedvezőbbek, a legkedveltebbek ajtó-és ablakcseréknél. A kiváló hőszigetelt képességet az ablak és ajtó a légzárással tökéletesíti. A hatékony hangszigetelés is fontos szempont az energiamegtakarítás mellett. Akár 44 decibel zajszűrést is el tud érni, ami egy forgalmas út melletti városi zajnak megközelítőleg a fele. Ha ablakcsere előtt áll Budapesten, vegye figyelembe az erős városi forgalom és utca zaj végett a hangszigetelő képességet is. A műanyag nyílászárók egy belvárosi
ablakcserénél a legideálisabb választást jelentik.

Minderre természetesen az angolok jöttek rá.

A brit okleveles ingatlanszakértők szövetségének (RICS) számításai szerint egy iroda teljes életciklusa során az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százaléka a használatbavétel előtt keletkezik. A lakóépületeknél pedig még magasabb az arány, 51 százalék. Így még akkor is évtizedekre van szükség a különbség eltüntetéséhez, ha egy kifejezetten korszerűtlen épületet bontanak le, és a lehető leghatékonyabbat építik fel a helyére. (Még úgy is, hogy nyilván a felújításhoz is kapcsolódik valamennyi kibocsátás.) És ezek pont azok az előttünk álló évtizedek, amikor meg kellene fékezni a klímaváltozást.

Címlap fotó: Arold Péter APEV