A körút menti önkormányzatok erejükön felül, tartalékaikat felélve próbálják enyhíteni a lakhatási válságot, miközben az állam rájuk hárít minden felelősséget, nem vállal részt a gyakran száz éves épületek fenntartásában. Röviden így összegezhető annak a maratoni konferenciának a tanulsága, melyet Erzsébetváros, Ferencváros, Józsefváros, és Terézváros polgármestereinek részvételével „Megfizethető lakhatás – álom vagy realitás?” címmel rendezett a Republikon Intézet december 11-én a Csányi5 Történeti Tárban.
A lakhatási válság korábban a szegényeket, a nélkülözőket érintő gond volt. Ma már a dolgozó alsó középosztály tagjainak és azoknak a fiataloknak is a sorsukká vált, akiknek a szülei nem tudnak lakást venni számukra, vagy nem örökölnek. Ez nagyjából minden körút menti önkormányzat polgármesterének tapasztalata.
Niedermüller Péter a leendő gazdasági csúcsminiszter, Nagy Márton cinikus szavait idézte, melyeket december 10-én a költségvetési bizottság előtt mondott a lakhatási válságról: „Az önkormányzatok elcseszték, a főváros is elcseszte, hogy nem szabályozta ezt a területet… A felelősség a kerületeké, mit csináltak eddig, semmit, beleértve a főpolgármestert is”.
Erzsébetváros polgármestere elmondta, hogy a szomszédos Kertész utcában is infernális körülmények között élnek emberek: gyakran öten szorongnak 35 négyzetméteren, miközben a WC a folyósó végén van. A kerület legfontosabb prioritása, hogy az emberek ne kerüljenek adósságspirálba és ne veszítsék el lakhatásukat. Ennek érdekében adósságkezelő rendszert, mentorálást vezettek be. A hetedik kerület polgármestere elfogadhatatlannak nevezte, hogy az állam az iparűzési adót ismét megsarcolja, ahelyett, hogy a pénzt lakásfenntartásra a kerületeknél hagyná.
Pikó András katasztrofálisnak minősítette kerülete, Józsefváros lakhatási helyzetét: keresleti oldalon ma már válságos az alsó középosztály és a fiatalok helyzete, jellemző, hogy ha lakáspályázatot írnak ki, még romos lakásokra is huszonötszörös a túljelentkezés.
Soproni Tamás, Terézváros polgármestere szerint az ősbűn az volt, hogy az egymást követő kormányok egyike sem költött a száz évesnél is idősebb épületek felújítására, ami persze drágább lenne a panelházak felújításánál. Ezt a lakók sem engedhetik meg maguknak, így a turistákkal teli belső kerületeket felfedezték maguknak a külföldi befektetetők, akik lassan kiszorítják az eredeti lakókat. A jövő szerinte alighanem hasonló, mint Prágában, ahol a belső kerületekben már szinte nem is élnek csehek.
Volt szakértői panelbeszélgetés is, amelynek egyik résztvevője, a Budapest intézet kutatója, Váradi András elmondta: Erzsébetvárosi felmérésük azt igazolta, hogy a kedvezményes bérletű önkormányzati lakások 75 százalékában nem a leginkább rászorulók élnek, és az öröklődő bérlői jogosultságot 40 százalék még a múlt évezredben szerezte.
Hasonló a helyzet Józsefvárosban is, ahol annak érdekében, hogy minden rászorulót segíthessenek, a jövő évtől emelni fogják az önkormányzati lakások bérét, miközben a nélkülözők az eddiginél magasabb támogatást kapnak majd. A bérlők 83 százalékának a következő két évben kevesebb, mint 20 ezer forinttal nő a lakbére, 2027-től viszont automatikusan, az adott év drágulásának megfelelően emelik majd a lakbéreket és a szociális támogatásokat is.
Forrás: erzsebetvaros.hu