Arold Péter
Sokáig vitatkoztak arról, mi a jobb környezetvédelmi szempontból, a régi, energiafaló épületek felújítása, vagy inkább ezek lebontása, hogy a helyükön olyan korszerű ház vagy iroda legyen, amelynek energiahatékonyságát gyakran nem lehet elérni az utólagos szigeteléssel és hasonló módszerekkel-irja a G7 portál.
Úgy látszik eldőlni látszik a kérdés, ugyanis egy új építésű háznál figyelembe kell venni az építési anyagok legyártásával keletkezett így az üvegház hatást fokozó tevékenységeket is. Jobbnak látják, egy meglévő épület felújítását, hiszen az már áll.
|
Ár-érték arányban a műanyag nyílászárók a fa és az alumínium nyílászárókkal szemben jelentősen kedvezőbbek, a legkedveltebbek ajtó-és ablakcseréknél. A kiváló hőszigetelt képességet az ablak és ajtó a légzárással tökéletesíti. A hatékony hangszigetelés is fontos szempont az energiamegtakarítás mellett. Akár 44 decibel zajszűrést is el tud érni, ami egy forgalmas út melletti városi zajnak megközelítőleg a fele. Ha ablakcsere előtt áll Budapesten, vegye figyelembe az erős városi forgalom és utca zaj végett a hangszigetelő képességet is. A műanyag nyílászárók egy belvárosi |
Minderre természetesen az angolok jöttek rá.
A brit okleveles ingatlanszakértők szövetségének (RICS) számításai szerint egy iroda teljes életciklusa során az üvegházhatású gázkibocsátás 35 százaléka a használatbavétel előtt keletkezik. A lakóépületeknél pedig még magasabb az arány, 51 százalék. Így még akkor is évtizedekre van szükség a különbség eltüntetéséhez, ha egy kifejezetten korszerűtlen épületet bontanak le, és a lehető leghatékonyabbat építik fel a helyére. (Még úgy is, hogy nyilván a felújításhoz is kapcsolódik valamennyi kibocsátás.) És ezek pont azok az előttünk álló évtizedek, amikor meg kellene fékezni a klímaváltozást.
Címlap fotó: Arold Péter APEV
Comments are closed, but trackbacks and pingbacks are open.